2019.02.28.
Ha jól csinálják, végre mindenkié lehet a csobánkai iskola
A harmadik első osztály kezdi meg a tanévet ősszel abban a csobánkai iskolában, aminek az indulásáról másfél évvel ezelőtt riportunkban írtunk. A legnagyobb kérdés az iskolaindítással kapcsolatban az volt: mitől nem fog olyan sorsra jutni majd ez az iskola is, mint az egy évvel korábban bezárt elődje, ahová a szegényebb, roma szülőkön kívül a végén már senki nem íratta a gyerekét. Mostanra úgy látszik, a dolog a jónevűnek számító szentendrei anyaintézmény szakértelmén, de annál is inkább az ügy iránt elkötelezett csobánkai szülőkön múlik, akik egy családias falusi iskolában, de városi színvonalon szeretnék taníttatni a gyereküket – együtt a hátrányos helyzetű roma gyerekekkel -, és mindezért tesznek is.
(Forrás: abcug.hu)
2019.02.27.
Miközben a béremelésükről beszéltek, millióktól estek el a tanárok
A szakszervezetek évek óta azt kérik, a kormány emeljen a vetítési alap összegén, és lehetőleg a mindenkori minimálbér képezze a pedagógusok fizetésének alapját. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mostanra megunta a várakozást. Ezért elkészítette az úgynevezett bérnyomásmérőt, ami megmutatja, mekkora bruttó összegtől estek el a pedagógusok 2015. január 1-jétől 2019. január 1-jéig a vetítési alap változatlansága miatt. A táblázat használatához három adatot kell megadni a szembesülésre vágyó tanároknak:az adott évekhez tartozó besorolási szintet, a legmagasabb iskolai végzettségüket és a besorolás szerinti fokozatot.
(Forrás: 24.hu)
2019.02.27.
Megszűnik a sorban állás az iskolai beiratkozáskor
A beiratkozással együtt tizennyolcféle ügyet intézhet a szülő a KRÉTA adminisztrációs rendszer e-ügyintézés felületén. Népszerű könnyítés lesz a beiratkozáson kívül a tanulói mulasztás elektronikus igazolása. Ebben az esetben az adatok megadása után már csak az orvosi igazolást kell feltöltenie a szülőnek, vagy jeleznie, hogy magánjellegű okokból igazolja a hiányzást. Kérhető elektronikusan tanulói felmentés vagy mentesség egyes tantárgyak látogatása vagy értékelése alól.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.27.
Nem vált be a tanárok alkalmassági vizsgája, újraszabhatják a rendszert
Hat év alatt mindössze tizennyolc felvételiző kapott „alkalmatlan” minősítést az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos alkalmassági vizsgáján – több felsőoktatási intézményben pedig ennél is alacsonyabb az elutasított jelentkezők száma. Nem véletlen, hogy egyre több szervezet és szakember jelzi: ezzel a vizsgával nem lehet kiszűrni a tanári munkára alkalmatlan hallgatókat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) lennének ötletei a vizsga átszabásához, és úgy tűnik, az oktatási államtitkárság is változtatna a jelenlegi rendszeren.
(Forrás: eduline)
2019.02.27.
Pofon Palkovicsnak: pont azok a németek határolódnak el tőle, akikre mindig hivatkozik
Palkovics László a számára legrosszabb helyről kapott figyelmeztetést: az MTA-t politika alá rendelni próbáló innovációs miniszternek kilenc nagy tekintélyű német tudományos intézmény jelezte, hogy nagyon aggasztónak tartják az Akadémia átalakítására tett kísérletét. Az aláírók között ott van az a német alapkutatásokat folytató Max Planck Intézet, melyre Palkovics állandóan hivatkozik, azt állítva, hogy az ő modelljüket honosítaná meg Magyarországon.
(Forrás: index)
2019.02.27.
L. Ritók Nóra: Sokszor megkapom, hogy úgysem változnak a cigányok
Évértékelő blogbejegyzését azzal kezdte, hogy „elégedett lehetnék, de…”. Bár az alapítványa és a gyerekeik sikert sikerre halmoznak, L. Ritók Nóra az utóbbi években fokozottan megtapasztalta a tehetetlenséget, hogy miközben biztos abban, hogy jó úton haladnak, ezt egyre kevésbé tudja képviselni a mai félreforduló, hibáztató, gyűlölettel átitatott rendszerben. „A kirekesztés és az elutasítás olyan fokú, ami miatt nem tudok eredményesen fellépni az ügy érdekében. Például beletört a bicskám az egyházi iskolák szegregáló hatásának megakadályozásába, pedig még a pápáig is elmentem. Ez az, ami igazán elkeserít, az, hogy lenne megoldás, mégis egy helyben toporgunk.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.27.
Egy elmaradt találkozás? Trencsényi Lászó írása
Az már saját tapasztalat, hogy a diktatúra felpuhulásával, a társadalmi-politikai változásokra készülődően a magyar iskola is megmozdult. Az oktatáskutató Báthory Zoltán számolta össze, hogy a 80-as, 90-es években az iskolák 80 százalékában nyúltak hozzá a kollégák a tantervekhez, készítettek új tananyagokat, taneszközöket – s nem csupán az „ideológiailag avas” sorokat húzták át pirossal a tankönyveikben. Az innováció természetes lelke volt – legalábbis így éltük át akkor – a pedagógiának, kivirágoztak – jóformán még a NAT előtt – a „helyi tantervek”, „mozdonypedagógusokról” beszéltünk, az alternatív pedagógiákat bemutató szeánszokon százak töltötték meg a kultúrtermeket (pedig nem is kaptak rá a kollégák továbbképzési kreditet).
Majd a vártnál hamarabb éreztünk kifáradást, cinikus leállásokat, az innovációs késztetések kifagyását. Mik lehettek az okok? Kérdezem újra meg újra.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.25.
Külföldi nyelvtanulás: ki vállalja a felelősséget a gyermekeinkért?
A szülő számára egyértelműnek kell lennie, hogy ki vállal felelősséget a teljes kiutazásért és annak szakmai színvonaláért; a kormány által említett fogadó családok illetve az iskolák önmagukban nem tudják vállalni ezt a felelősséget. Félő, hogy pont azok maradnak ki vagy profitálnak keveset a programból, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre, ezért javasoljuk, hogy a kormány bővítse ki a programot további lehetőségekkel a rendelkezésre álló keret terhére. Arra kérjük a kormányt, hogy a szakmai szervezetek és az iskolák bevonásával dolgozzon ki alapos és átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot a közoktatásban.
(Forrás: Szülői Hang)
2019.02.25.
Magyarországon menekülnek a gyerekek az állami iskolákból
A fejlett országok lázasan kutatják a választ arra, az oktatási rendszert érő kihívásra, amit a negyedik ipari forradalom jelent. A gyerekekben meg kell erősíteni ugyanis speciális készségeket, vagyis a kooperációs képességet, a problémamegoldást, a kreativitást, a kommunikációt. Az iskolák ezért elmozdultak az önálló, személyre szabott, rugalmas tanulás irányába – vagyis már nemcsak egyszerű tantárgyi ismeretátadás folyik, hanem a gyerekek projekteket visznek, maguk is kutatnak. A magyar kormány ettől eltérő utat választott: az iskolákat államosította, a 2011-es megszorító csomag, a Széll Kálmán-terv óta pedig
tartósan hiányzik legalább százmilliárd forint a már korábban is forráshiányos ágazatból.
A pedagógusok, szülők, oktatáskutatók egy része tudja, hogy valamit tenni kell. És próbálkoznak is.
(Forrás: 168 óra)
2019.02.25.
Felvételi nélkül mehetne egyetemre, aki a technikumot választja
Az ötéves technikusi képzést az ösztöndíjak és a tanulás melletti munkáért járó fizetésen kívül azzal is vonzóbbá akarja tenni a kormány, hogy az ide járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra, olvasható az Index birtokába került kormányzati előterjesztésben. A hazai szakképzés megújításáról szóló előterjesztésben szó szerint ez szerepel:A technikus végzettség vonzereje lehet, hogy az eredményes technikus szakmai vizsgát követően a diákok hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban.
(Forrás: index)
2019.02.23.
A közszolgálati egyetem új rektora: az államot szolgáljuk, nem a politikát
Az NKE rektora szerint nem volt szerencsés, hogy az Eötvös József Kutatóközpontot létrehozó szenátusi határozat - amelyet tavaly novemberben hoztak - éppen február elsején lépett hatályba. Így eshetett időben egybe a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozásáról, illetve az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről kibontakozott vitával, ez pedig azt a látszatot kelthette, hogy az NKE-n azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteteket. Mindez csupán időbeli egybeesés - hangsúlyozta a rektor, kiemelve: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, "az egyetem a saját útját járja".
(Forrás: 444.hu)
2019.02.23.
L.Ritók Nóra: A szegénység megmutatása
leinte örültem minden megkeresésnek, ami a nyilvánossághoz segített. Aztán kezdtem figyelni azt az oldalt is, és láttam, sok esetben teljesen más elköteleződéssel jelennek meg mellettünk, mint amilyennel mi vagyunk jelen. Legtöbbjüknek a cikk, riport sikere, olvasottsága, nézettsége a fontos (tisztelet azoknak, akik a hatását is fontosnak érzik), nyilván azért, mert mi is, és ők is más céllal jelenünk meg a problémában, ám ennek a két célnak valahol össze kellene hangolódnia. És ez bizony nem egyszerű. Voltak komoly konfliktusaim, mire megtanultam úgy-ahogy uralni a helyzetet. Mert az újságíró, a fotós, a filmes elmegy…neki eddig tart a történet, viszi az anyagot, hogy olyan cikket írjon, olyan videót vágjon össze belőle, amit az ő szakmaisága és embersége (meg a főnöke) enged. Mi viszont maradunk. Azokkal az emberekkel, az ő problémáikkal, tudásukkal, akikre aztán ezek a nyilvános megjelenések is hatnak.
(Forrás: A nyomor széle / HVG)
2019.02.23.
Esetem a brit tudósokkal
Miközben nagy általánosságban, az oktatás sorskérdéseit tekintve szinte mindig egyetértünk, eltérő oktatástudományi világképünk miatt nagyon jókat vitatkozunk, amit általában rettentően élvezünk is. Mindazonáltal az igazság az, hogy egyre disszonánsabbnak érzem, hogy szinte már csak mi ketten vitatkozunk. Gondolhatnók, hogy Nahalka tanár úrral be vagyunk zárva egy kis kommunikációs buborékba, de ez egy kicsit olyan lenne, mint amikor a részeg ember a hirdetőoszlopot körbetapogatva azt kiabálja: „Segítség, befalaztak!”.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.23.
Tanársztrájk: hosszas egyezkedés kezdődik a még elégséges szolgáltatásról
Megkezdené az egyeztetést a még elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és a többi munkáltatóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január közepén alakított sztrájkbizottságot. A szakszervezet elnöke az Eduline-nak azt mondta: akkor lenne „látható” a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat.
(Forrás: eduline)
2019.02.21.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárról, hogy annak emelése teljesen felesleges, mert önmagában nem oldja meg a problémákat. Ehelyett új ötlettel áll elő a kormány: műhelyiskolákat akarnak nyitni azok számára, akik nem tudták befejezni az általános iskolát. Ők részszakképesítést szerezhetnének. Korábban már Hoffmann Rózsa hasonló nyilatkozata kapcsán is írtunk arról, hogy egyáltalán nem igaz az, hogy a tankötelezettségi korhatár ne befolyásolná az esélyeket.
(Forrás: mérce)
2019.02.21.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezetőjüket Brüsszelben is fogadták. Sokak szerint a fiatalok „meg vannak vezetve”, mások úgy vélik, csak a kormányok nem tudnak mit kezdeni a társadalmi problémákkal, ezért próbálják Moszkvára terelni a gyanút. Az ausztrál oktatási miniszter mindenesetre kifakadt, szerinte a diákoknak az iskolában a helyük, a sztrájk a dolgozókra tartozik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.21.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztályokat elindítják, akkor muszáj szelektálniuk, és ez nem történhet máshogy, mint valamilyen szakmai-tanulmányi teljesítmény alapján. Jól bevált metódus, hogy legalább az írásbeli matematikából, magyarból központi rendszerben történik. Nagyon eltérő a mezőny, és azért azt is látni kell, hogy a 9. osztályra jelentkezők esetén egészen más feladata van a szűrésnek, mint a csaknem tízezer hatosztályosba és a hatezer nyolcosztályosba jelentkező esetén. Ez a hatezer fő a saját évfolyamának jó eséllyel a krémje, és ennek megfelelően viszonylag nehéz feladatlapokat is kell készíteni.
(Forrás: Infostart)
2019.02.21.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhető annak, hogy 2020-tól a felsőoktatásba belépés feltétele lesz a nyelvvizsga, a 14-19 éves korosztályt érinti leginkább a növekedés, 6 ezer fős,miközben minden más korosztályban csökkenés van, a demográfiai viszonyoknak megfelelően. Hogy a diplomamentő programhoz is köze van-e a növekedésnek, arra Berényi Milán azt mondta, annak a programnak az eredményei még nem látszódhatnak a számokban.
(Forrás: Infostart)
2019.02.21.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől a kérdés, amivel tiltakozni kívánnak az új iskolai rendszer bevezetése ellen. A szülők január óta akcióznak, mert jövőre a magánkiadók tankönyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról akkor is ha az államinál jobbak, hangzott el az RTL Klub híradójában. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az uniformizált tankönyvekből lehetetlen tanítani. A tanároknak viszont jogában áll, hogy a szülőkkel együttműködve a szülők vásárolják meg azt a tankönyvet, amit ők jónak gondolnak, illetve amit a tanár javasol. Miklós György az RTL Klubnak azt mondta, arra buzdítják a szülőket, hogy keressék meg gyerekeik tanárait, és kérdezzék meg, melyik tankönyvet tartják a legjobbnak.
(Forrás: index)
2019.02.19.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd a külföldi nyelvtanulását. Még ha el is hinnénk a hírt, felmerül a kérdés: milyen pénzből? Honnan vonnak el forrásokat? Esetleg további elbocsátások lesznek az egyetemeken, hogy a képzésen megspórolva nyaraltassuk a diákságot? És ki gondolja, hogy két hét nyelvtanfolyammal meg lehet váltani a világot? Nevetséges. „A program részleteit még nem dolgozták ki” – nyilatkozta az EMMI oktatásért felelős államtitkára. Már meg sem lepődünk. Oktatásügyben nem veszünk el a részletekben. Az erre szánt pénzből – ha valóban létezik ilyen – a nyelvtanárképzést és a tanártovábbképzést kellene inkább támogatni.
(Forrás: mérce)
2019.02.19.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „Köszönjük szépen!”, illetve „Szerintem le fog merülni a telefonja.”, és igyekeztek eltolni onnan, de Bódis végül megállt, és azt mondta: „A Corvinus fenntartói jogai átkerültek az ITM-hez.”
(Forrás: 444.hu)
2019.02.19.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgatók kész szakemberekként hagyják el a felsőoktatást. A számok azonban azt mutatják, hogy hiába a rengeteg támogatás, sem a cégek, sem pedig a hallgatók számára nem lett igazán vonzó a gyakorlatorientált képzési forma. Sőt, az Állami Számvevőszék elemzése nemrég megállapította, hogy az elmúlt években súlyosbodó munkaerőhiány miatt már nem jelent versenyelőnyt a duális diploma.
(Forrás: abcug.hu)
2019.02.19.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.19.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre. A továbbtanulásnak ára van, ezért pénzügyi szakemberek szerint a családoknak érdemes anyagilag is felkészülniük az évekre szóló elköteleződésre. 2020-tól szigorodik a felvételi eljárás: alapképzésre, osztatlan képzésre csak azt a jelentkezőt fogadhatják be az iskolák, aki legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsgával rendelkezik. Ezzel a nyelvvizsga már nemcsak a diploma megszerzésének, hanem a felsőfokú tanulmányok megkezdésének is megkerülhetetlen feltétele lesz.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.19.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki egy pofont. A szülők feljelentést tettek, a tanárt néhány nap múlva kirúgták, felettesei nem álltak ki mellette. Egy év múlva a megalázó rendőrségi és bíróság ügy végén jogerősen kimondták, hogy a tanár nem követett el bűncselekményt. Hiába keresi igazát, a tankerület alig akar szóba állni vele. Tanulságos történet arról, hogyan gazdálkodik az emberi erőforrásokkal a mai oktatási rendszer.
(Forrás: index)
2019.02.19.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki egy pofont. A szülők feljelentést tettek, a tanárt néhány nap múlva kirúgták, felettesei nem álltak ki mellette. Egy év múlva a megalázó rendőrségi és bíróság ügy végén jogerősen kimondták, hogy a tanár nem követett el bűncselekményt. Hiába keresi igazát, a tankerület alig akar szóba állni vele. Tanulságos történet arról, hogyan gazdálkodik az emberi erőforrásokkal a mai oktatási rendszer.
(Forrás: index)
2019.02.19.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag - amelyről lapunk írt először - nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége.
(Forrás: Népszava)
2019.02.19.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi válaszadók mintegy 80 százaléka támogatja a munkabeszüntetést. A sztrájkhajlandóság a városi, nagyvárosi iskolákban a legmagasabb, az érintett tantestületek többségében meghaladja az 50 százalékot. Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 sztrájkolna. A PDSZ-elnök szerint jelentős azok aránya is, akik akár egy több napos sztrájkot is bevállalnának.
(Forrás: Népszava)
2019.02.18.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felénél lelépett. A szerény számban megjelent fideszes képviselők a napirend előtti vita során folyamatosan a migrációról beszéltek és elmúltnyolcéveztek, az ellenzékiek pedig a végsőkig a túlóratörvényt emlegették. Volt néhány figyelmeztetés, de büntetés nem.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.16.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorló pedagógusok véleménye megoszlik a kérdésről, de abban egyetértettek, hogy szükség van egy bizonyos nehézségi szintre, mert különben nem lehetne eldönteni, hogy egy-egy diáknak melyik iskolában van a helye.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.16.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalára.
A kutatók feltették a kérdést: ha minden adott – a képzett tanár, az elegendő óraszám, a szakkönyv –, miért nem jönnek az eredmények? Miért nem jut el a középiskolások közel fele a B2 (középfokú nyelvvizsga) szintre? Miért döntenek sokan a kiegészítő magánoktatás mellett? Miért negatív a megítélése az iskolában folyó nyelvoktatásnak? A kutatás során intézményvezetőket, tanulókat, nyelvtanárokat és szaktanácsadókat kérdeztek, majd megfogalmazták a javaslataikat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.16.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Látens, mert nem látható azonnal. És e látencia abban is megnyilvánul, hogy a legtöbb pedagógus és más pedagógiai szakember a szociális helyzetet vagy a szociális helyzet szerinti szelekciót tartja a gyengébb tanulási eredmények okának.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.16.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron és Oslóban is voltak tiltakozások. Pálinkás József, a Fidesz korábbi oktatási minisztere és az MTA volt elnöke a felvidéki Pátria Rádió Szombat délután című műsorában azt nyilatkozta: „Egy hatalmi játék és zsarolás része lett a Magyar Tudományos Akadémia. Ennyi erővel mással is megzsarolhatták volna az Akadémiát, például néhány akadémikus unokáját is ellophatták volna. Egyszerűen zsarolás, amit Palkovics miniszter csinál.” És mindeközben egyre gyűlnek az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) honlapján a szolidaritási nyilatkozatok: hazai és külföldi egyetemek, tanszékek (Bécstől Montréalig, Oroszországtól Finnországig) mellett kifejezte támogatását többek közt a Rajk Szakkollégium, a Magyar Faluszövetség, a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány, a határon túli magyar doktoranduszszervezetek, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, és még hosszasan sorolhatnánk.
(Forrás: mérce)
2019.02.16.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.
(Forrás: eduline)
2019.02.16.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook háza táján, s különösen azt igyekszik megakadályozni, hogy a közösségi hálón járványszerűen terjedjenek az álhírek és a gyűlöletbeszéd. Ezért már 15 ezres moderátorsereg próbál megbirkózni a bejegyzések milliárdjainak ellenőrzésével, ami – ezt szintén a The New York Times derítette ki – egyelőre szélmalomharc. A jellemzően a szolgáltató központok mintájára dolgozó szerződéses alkalmazottaknak több mint száz nyelven, 8-10 másodperc alatt kellene dönteniük olyan szövegekről, amelyekről bíróságok is évekig tudnának vitázni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.16.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk a beszélgetésről. Sajnos ez az attitűd látványosan eluralkodott mindkét oldalon: mindenben csak nekünk van igazunk, a többiek gazemberek, a párbeszéd kizárt. Nincsenek értelmes, valódi kompromisszumok. Amikor össztársadalmi szinten megszűnik a kommunikáció, az a Bábel tornya. Ha az emberek képtelenek többé szót érteni egymással, szétesik a társadalom.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.14.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másrészt a fiatalok ettől nem kezdik el korábban a nemi életet, vagy nem lesznek szexuálisan aktívabbak. A tinédzser terhességek arányát viszont nem csökkenti. A tanulmány az eddigi legnagyobb áttekintése azoknak a tudományos kutatásoknak, amelyek az iskolákban osztott óvszerek és a nemi úton terjedő betegségek megelőzése közötti összefüggéseket vizsgálják.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.13.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején és most, félév után rendre elérkezik a szülői értekezletek ideje. De mi végre ez az egész? Három gyerek, három szülői. Mindez évente kétszer – állandó programunk ez sok-sok éven át. Ugyanakkor egyre inkább úgy hagyjuk el a termeket a kétórás találkozók után, hogy teljesen értelmetlen időpazarlás volt ez az egész. A tanár „lepapírozta” a dolgot, a szülő részt vett a „pofaviziten”. Állami iskolákban egyébként ez egy évente kétszer kötelezően megrendezendő esemény. A tanároknak, ha akarják, ha nem, ha van érdemi mondanivalójuk, ha nem, meg kell tartani. Ez így van sok-sok élvtizede, csak közben – pont, ahogy az iskola sem vesz tudomást arról, hogy elmúlt a 19. század – eléggé
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.13.
Új világ köszönt a Corvinusra - ezek a változások
A Budapesti Corvinus Egyetemen változni fog az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók aránya - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény kancellárja. Pavlik Lívia hangsúlyozta, hogy a jövőben kevesebb diák juthat egy-egy oktatóra, és több lesz az idegen nyelvi képzés a Corvinuson.
A Budapesti Corvinus Egyetemen az alapítványi működési rendszerben változás lesz az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók számában - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja.
(Forrás: Infostart)
2019.02.13.
Kimondta a bíróság, hogy az Emmi a felelős a roma gyerekek szegregációjáért
Több mint tíz éve indított pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen, amiért majdnem harminc iskolában szegregáltan oktatták a roma gyerekeket. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki. Ezenfelül 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a minisztériumot. A pert indító alapítványnak viszont nem sikerült elérnie, hogy bezárassák a szegregáltan működő iskolákat.
(Forrás: abcug.hu)
2019.02.13.
ÉrinTETTEK. Gondolatok a találkozás kultúrájához. Karlowits-Juhász Orchidea előadása
A Másvalaki-Problémája-pajzs egy módfelett egyszerű és hatásos álcázó rendszer, ami egy egyszerű zseblámpaelemmel is több mint száz évig működik, mégpedig azért, mert az emberek természetes hajlamára épül, arra, hogy nem látják, amit nem akarnak vagy nem tudnak megmagyarázni.Akkor most ennek fényében nézzünk meg újra pár képet az előzőekből, mert tanárképzésben dolgozó oktatóként, pedagógusként, anyaként számtalan kérdés merült fel bennem e fotók kapcsán.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.13.
Ezt már tényleg nehéz elhinni: a CEU után Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is a levesbe aprítaná a kormány
Lehet, hogy nem is megérteni nehéz, mit akar pontosan a kormány a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), hanem elfogadni. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy átalakítás címszó alatt a kormány egyszerűen szétveri a magyar tudományos élet legfontosabb szereplőjét, az 5000 főt foglalkoztató akadémiai kutatóhálózatot.
A folyamat tulajdonképpen tavaly nyár óta zajlik, de csak az elmúlt két hónapban vált világossá a tudományos élet szereplői számára, hogy itt valójában nem reformról, hanem valami egészen másról van szó, amely jelen állás szerint az 1825-ben Széchenyi István által alapított intézmény eljelentéktelenedéséhez vezethet.
(Forrás: 444.hu)
2019.02.13.
Oktatási kudarcok után itt a teljes újratervezés: emelnék a tankötelezettség korhatárát
A szakképzés népszerűtlenségéért a pedagógusokat és a szülőket is felelőssé teszik. Mint írták, sok általános iskolában a gimnáziumi továbbtanulás a sikerkritérium a tanárok és a szülők számára, az általános iskolák oldaláról „nem kielégítő az orientáció”, nem támogatja a szakképzésbe lépést a gyerekek számára. Úgy vélik, a gimnáziumi keretszámok is túl magasak, és „felszívják” azokat a fiatalokat, akiknek – legalábbis a program kidolgozói szerint – a szakmai jövőképébe jobban illeszkedne a szakgimnázium. Megújítanák az állami szakképző intézményeket, erre szolgál a 10 éves időszakra kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program, melynek költségigénye 50 milliárd forint évente. Orientációs évfolyamokat indítanának azok számára, akik az általános iskolából kompetenciahiányokkal, bizonytalan szakmaválasztással lépnének be a szakképzésbe. Azoknak, akik nem tudták elvégezni az általános iskolát, műhelyiskolákat indítanának. Szakképzési roma szakkollégiumokat is létrehoznának.
(Forrás: Népszava)
2019.02.13.
Honvédelmi Sportközpontok hálózatát akarják létrehozni
A hazafias nevelés kialakítására létrehozott tárcaközi szakértői munkacsoport jelenleg stratégiát alkot, hogyan lehet a hazafias nevelést oktatás-módszertanilag kialakítani, igazodva a készülő új NAT-hoz – számolt be a Magyar Nemzetnek Simicskó István. A hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos szerint a gyermekek és fiatalok hazafias nevelése legeredményesebben a közismereti tantárgyakon keresztül oldható meg.
A korábbi honvédelmi miniszter elmondta: általános iskolában elsősorban a történelem tantárgyon, a nép- és honismeret-, illetve az osztályfőnöki órákon hívnák fel a gyerekek figyelmét nemzeti értékeinkre.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.12.
Hercsel Adél: Budaházy Edda Művek Zrt.
Ahogy a CSOK négy évvel ezelőtti bevezetésével, a magyarok közt most is biztosan lesznek jó páran, akik jól járnak a felújított 3-3-4 projekttel, ám a nagy képet szemlélve a családvédelmi akcióterv aligha lesz a nemzethalál hatékony ellenszere. Miért lehet eleve kudarcra ítélve a kormány legújabb, illiberál-unortodox laborjában kifejlesztett népszaporítási kísérlete?
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.11.
Angliában iskolai tantárgy lesz a mindfulness
A kísérlet 2021-ig fog tartani, és az a célja, hogy feltérképezze, milyen módszerek segítenek leginkább a fiataloknak alkalmazkodni a mai gyorsan változó világhoz, illetve megőrizni benne a mentális egészségüket. A diákok már az általános iskola elejétől elkezdenek majd ismerkedni a különféle mentális egészséget, jólétet és boldogságot érintő témákkal. A program bevezetését megelőzte egy 2017-es nemzeti felmérés, amely szerint az 5-19 éves angol gyerekek között nyolcból egy szenvedett legalább egyféle mentális rendellenességtől. Két parlamenti bizottság ugyanakkor kritizálta a program alapjául szolgáló kormányzati jelentéseket, amiért azok szerintük a problémák kezelésére fókuszálnak a megelőzés helyett.
(Forrás: index)
2019.02.11.
A szelekcióról nagyon egyszerűen. Radó Péter írása
És végül egy jelzés arról, hogy nemzetközi összehasonlításban mekkora itt a baj. A PISA-nak van egy úgynevezett inkluziós indexe, ami azt méri, hogy az egyes országok oktatási rendszereiben mennyire keverednek – vagy éppen különülnek el – a különböző szociális hátterű gyerekek. Az alábbi ábrába az összehasonlítás kedvéért az európai országok mellett beraktam az Egyesült Államokat, melyet sokan kórosan szelektív oktatást működtető országnak tartanak. Érdemes megkeresni rajta Magyarországot és lehet borzongani. Ugyanis ez egy katasztrófa.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.11.
Orbán a kutatók tiltakozására azt válaszolta, fontos, hogy a párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket
A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy „a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell”.
(Forrás: 444.hu)
2019.02.11.
Jön a Corvinus-modell: állami részvényekből finanszírozzák majd az egyetem működését
Az új jogszabálytervezet alapján, aminek célja hogy megfelelő jogi környezetet teremtsen a vagyonkezelői alapítványok működéséhez (mert a cél természetesen nem csupán az, hogy a Corvinusnak új fenntartója legyen, a modellt máshol is tervezik majd bevezetni). A működéshez 600 millió forintos tőkeminimumot írtak elő, a Budapesti Corvinus Egyetem esetében az alapító vagyont az állam adja, egész pontosan két állami cég – mint azt Palkovics László közölte –, a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje fedezi, amelynek piaci összértéke nagyságrendileg 380 milliárd forint. A részvények osztalékhozama fordítható az egyetem céljainak megvalósítására.
(Forrás: mér)
2019.02.11.
Jön a Corvinus-modell: állami részvényekből finanszírozzák majd az egyetem működését
Az új jogszabálytervezet alapján, aminek célja hogy megfelelő jogi környezetet teremtsen a vagyonkezelői alapítványok működéséhez (mert a cél természetesen nem csupán az, hogy a Corvinusnak új fenntartója legyen, a modellt máshol is tervezik majd bevezetni). A működéshez 600 millió forintos tőkeminimumot írtak elő, a Budapesti Corvinus Egyetem esetében az alapító vagyont az állam adja, egész pontosan két állami cég – mint azt Palkovics László közölte –, a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje fedezi, amelynek piaci összértéke nagyságrendileg 380 milliárd forint. A részvények osztalékhozama fordítható az egyetem céljainak megvalósítására.
(Forrás: mér)
2019.02.11.
Reagált Palkovics minisztériuma: ellenzéki hangulatkeltés az MTA körüli botrány
„Sajnálattal látjuk, hogy az MTA ügye az európai parlamenti választási kampány terébe került, és sok szereplőnek a szakmai párbeszéd helyett a hangulatkeltés fontosabb” – fogalmaz az ITM közleménye.Mint írják, különösen hiteltelen, hogy „az éppen kampányoló ellenzéki pártok is beszálltak az MTA körüli hangulatkeltésbe, miközben az MTA-t egyedül a Gyurcsány-kormány akarta beszántani.” A közlemény felidézi, hogy Kóka János akkori gazdasági miniszter 2006-ban azt mondta, „az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni”.
(Forrás: mérce)
2019.02.11.
Többszörös élőlánccal vették körbe az MTA-t, miközben bent a Palkovics-tervről döntenek
Élőláncba hívta kedden délutánra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) sorsáért aggódókat az intézmény dolgozóiból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma, végül többszörös élőlánccal vették körbe az épületet. A tüntetéssel egyidőben ült össze az MTA Elnöksége is, hogy eldöntsék, mit reagáljanak a kormány lépéseire. Lovász László, az MTA elnöke egy petíciót vett át a tüntetőktől, amelyben a kutatóhálózat egyben tartása melletti kiállást kérték tőle.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.11.
Többen jelentkeznek tanárnak, aztán ugyanúgy egy multinál kötnek
Bár a kormány sikertörténetről beszél, a szakmai szervezetek időről időre lehűtik a kedélyeket: ennyi jelentkező sem elég ahhoz, hogy megszüntesse a súlyosbodó tanárhiányt. A lemorzsolódás ugyanis jelentős – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Pedagóguskar a tanév elején közzétett helyzetértékelésében, amely arra is kitér, hogy nagyon sok a pályaelhagyó. A szervezet adatai szerint a 2013-ban végzett 5800 pedagógus közül minden harmadik – több mint 1900 frissdiplomás – hagyta ott az iskolai munkát az egyetem elvégzését követő öt évben. „A pedagógusok majdnem fele 50 és 65 év között van, az elkövetkező 15 évben legalább hetvenezren érik el a nyugdíjkorhatárt. Az előző években a pedagógusképzésben végzettek mindegyikének a pályán kellene maradnia ahhoz, hogy fedezni lehessen a hiányt” – kalkuláltak.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.11.
Megtalálta Orbán a nyelvtanulás Szent Grálját?
A közoktatás nyelvtanítási problémája ugyanis nem mennyiségi jellegű. Egy nyelviskolában a nulláról a középfokig 480 óra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban a negyedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig 936 tanórát ülnek végig a diákok, sőt egy részük ennél jóval magasabb óraszámban tanul idegen nyelvet – írtuk meg korábban. „Rendet kellene tenni a közoktatás nyelvi képzéseiben. Ezalatt értem azt, hogy elegendő nyelvszakos tanárt kellene képezni, akik a legmodernebb nyelvoktatási ismeretekkel rendelkeznek, továbbá, hogy minden egyes iskolában megfelelő eszközöket és tankönyveket használhassanak” – erősíti meg mindezt az általunk megkérdezett pedagógus. Mint mondja, jelenleg senki nem ellenőrzi azt, hogy X vagy Y iskolában ki, milyen sikerességgel tanít, mi az oka a lemaradásnak, és miért van az, hogy a vidéki iskolák diákjai a legegyszerűbb nyelvtani szerkezeteket sem tudják használni, mégis jeles eredménnyel kerülnek be a gimnáziumokba.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.11.
Két év múlva mehetnének először az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamra a diákok
Kásler Miklós azt mondta: a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert. A miniszter szerint az elmúlt tíz évben javult a magyar emberek idegennyelv-ismerete, azonban még mindig messze elmarad a környező országokban élőkétől. Megjegyezte azt is, hogy a magyar nyelv "egyedülálló", "nincsenek rokon nyelvek a környezetünkben", ezért "nekünk az idegen nyelvek elsajátítása nagy nehézséget okoz". Hozzátette, a nyelvoktatással foglalkozó szakemberek úgy látják, hogy a nyelvtanulás folyamán a 9. és 11. évfolyamon célszerű nyelvi környezetben gyakorlatot szerezni, ez alapján született a kormány döntése a kétszer kéthetes kurzusról.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.08.
Gyarmathy Éva: A tudományos gázszerelő születése
Nincsen jobb biznisz annál, mint ami kötelező. A tankönyvek központosítása csak ujjgyakorlat volt, jól sikerült, hozza a bevételt, és azóta is folyik a szélmalomharc az oktatást, ha lehet, még tovább nehezítő, a gyerekeket lebutító központi tankönyvekkel szemben. A piaci szereplők már akkor is tudták, hogy a fő cél a biznisz megszerzése volt, az ideológia csak maszlag.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.08.
Élőlánccal a tudomány és az Akadémia védelméért
"Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!" – hangsúlyozták a szervezők, akik délután egy és négy óra között tartják meg a demonstrációt. Az élőláncot akkor vonják az épület köré, amikor az MTA Elnöksége ülésezik, s olyan döntést kell hoznia, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar tudományosság jövőjét. A demonstrációt az után hirdették meg, hogy kiderült, a kormány el akarja venni az MTA-hoz tartozó összes kutatóintézetet.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.06.
Az ingyenes tankönyvellátás bevett gyakorlat az EU-ban
Általánosan elfogadott az ingyenes tankönyvellátás, az Európai Unió tagországai közül tizenkettőben gondolkoznak hazánkhoz hasonlóan úgy, hogy nem a piaci szereplők meggazdagodása, hanem a családok terheinek csökkentése révén lesznek sikeresebbek a felnövekvő generációk. Hazánkban viszont eddig a magáncégek erőszakos marketingtevékenységükkel torz tankönyvrendelési gyakorlatot alakítottak ki, amelynek kormányzati felszámolása most zajlik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2019.02.06.
"Teljes őrület" - szembeszállnának az akadémiai kutatók Palkovics tervével
Ebbe a vészterhes hangulatba érkezett az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati kiírása az MTA-intézetek „megversenyeztetéséről”. Az akadémikusok szerint a pályázat a deklarált kormányzati terveknek is ellentmond. „Ha a cél a profiltisztítás és a párhuzamosságok kiküszöbölése, ahogy az ITM egy háttéranyagában szerepel, az éppen hogy kevesebb versenyt jelent. Hogy ezek után az alaptámogatásért is pályáznunk kell, teljes őrület” – mondja a Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik munkatársa. A szerveződő dolgozók úgy látják, diszkriminatív, hogy a pályázaton olyan szereplők – egyetemek, állami intézetek – indulhatnak az MTA korábbi alapfinanszírozásáért, amelyek alapfinanszírozása más csatornákon biztosított.
(Forrás: Magyar Narancs)
2019.02.06.
Palkovics László üzent, a kutatóhálózatot is elvenné az MTA-tól
Úgy tudjuk, a tervek szerint létrehoznak egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, és oda kerülnek azok az intézetek, amelyeket a miniszter is megtartana. Ilyen például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A humán intézetek egyben tartása nem cél, de például a Bölcsészettudományi Kutatóközpont megy valamelyik egyetem alá, itt az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve is felmerült. A természettudományi intézeteket várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják. Az intézetek egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek.
(Forrás: 168 óra)
2019.02.06.
Egyetemi felvételik: rengeteg a kérdés, kevés a válasz
Az utolsó "békeév" következik az egyetemi felvételizők számára, 2020-ban már megváltozik az egész rendszer – ezt a témát járja körül a HVG legfrissebb számában a Trend rovat. A Corvinus egyetem minden csatornán azt hangsúlyozza, semmi nem változik, minden marad a régiben, miután az intézmény alapítványi fenntartásba kerül át július 1-jétől. A kormánynak mindemellett óriási tervei vannak: 2030-ra egy CEU-szintű elitegyetemet szeretne a Corvinusból csinálni.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.05.
Rossz hír a reménykedő gimnazistáknak: kell a nyelvvizsga a felvételihez
Kedden a Magyar Hírlap értesülését átvéve mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.
Megkérdeztük az oktatásért felelős minisztériumot, hogy mi igaz a hírből, és rossz hírünk van azon diákok számára, akikben reményt ébresztett a halasztás híre: „Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület” – írta az Emmi.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.05.
Lassan vége a titkolózásnak, komótosan szivárog az alaptanterv készítőinek neve
Csépe Valéria elismert szakértőket kért fel az új Nat kidolgozására. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott Nat-tervezetet szakmai oldalról is több bírálat érte, ugyanakkor elmondható, hogy szemléletében egy modernebb, ha szabad így fogalmazni, „liberálisabb” oktatási rendszert vetített előre. Minden bizonnyal ez váltotta ki a kormány nemtetszését; szerintük a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért át kell dolgozni. Azt, hogy az eredeti tervezet kidolgozói részt vesznek-e a dokumentum átírásában, nem tudni. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma nem közöl részleteket. Csépe Valériától, valamint a Nat bevezetését előkészítő miniszteri biztostól, Hajnal Gabriellától (aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is) hiába próbáltunk tájékoztatást, interjút kérni, megkeresésünkre nem reagáltak.
(Forrás: Népszava)
2019.02.05.
A könnyebben teljesíthető feltételek miatt választhatja egyre több magyarországi diák az erdélyi egyetemeket
Az Átlátszó Erdély közérdekű adatigényléssel fordult a magyar nyelven is oktató romániai egyetemekhez, és a tanintézetektől kapott adatok mellett interjúkat is készített az Erdélyben tanuló magyarországi egyetemi hallgatókkal és oktatókkal. A felvázolt helyzetkép azért nem lett teljes, mert a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) százalékos adatokat, a többi tanintézet pedig abszolút számokat közölt. Amint az adatsorokból kiderült, 2012-től kezdtek számottevő arányban beiratkozni a magyarországi diákok az erdélyi egyetemekre, és számuk azóta folyamatosan nő. Slágerszak a kolozsvári BBTE antropológia alapképzése, amelyen egy-egy évfolyam kétharmadát magyarországi hallgatók adják. Számottevő létszámban vannak jelen magyarországiak a pszichológia és a magyar-francia alapképzéseken, a mesterképzések közül a pszichológia nagyon népszerű. Utóbbin a hallgatók csaknem fele magyarországi.
(Forrás: Magyar Hírlap)
2019.02.05.
Pedagógusképzést és mentorálást kapnak az iskolakertprogram alapozó részében
Pauliczky Nóra azt mondta, a program második részeként iskolakerti tematikus – például agrár-, pénzügyi, képzőművészeti – modulokat dolgoztak ki, hogy az iskolák megtalálják a saját helyzetüknek megfelelő lehetőségeket. Azok az iskolák, amelyek nem tudják a saját udvarukon kialakítani az iskolakertet, egy közeli közintézmény udvarán, magánkertekben vagy akár magas ágyásokkal is megvalósíthatják – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a gyerekek nyitottak a programra, amelynek során fejlődik a türelmük és felelősségvállalásuk, valamint figyelemmel kísérhetik a környezeti változásokat.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.02.05.
Székely: Biztosítani kell a megfelelő oktatást
z ombudsman hangsúlyozta: a sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy a jogosultságának megállapításától kezdve különleges bánásmódban, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. A szakértői bizottság ezért javaslatot tesz a megfelelő általános iskolára, valamint megfogalmazza a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat és ezek javasolt időkeretét.
A gyermek érdekének védelmében a szülő iskolaválasztási joga indokoltan korlátozott, vagyis csak azon intézmények közül választhat, amelyek rendelkeznek a szükséges szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel. Ha pedig iskolát kívánnak változtatni, a szülőnek írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot – tette hozzá az alapvető jogok biztosa.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.02.05.
Ideje végre nem csak az internet veszélyeiről beszélni InfoRádió
A biztonságos internet napján a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjának koordinátora arra figyelmeztet, hogy a gyerekek egymás közötti internetes zaklatását, megfélemlítését és kiközösítését tartják a legnagyobb problémának. Az eddigiektől teljesen eltérő szemléletmóddal közelítene az internethasználathoz a Nemzetközi Gyermekmető Szolgálat Safer Internet Programja, amelynek koordinátora, Kurkó Zsuzsánna az InfoRádiónak elmondta: végre nem csak a veszélyekről kellene beszélni az internettel kapcsolatban.
(Forrás: Infostart)
2019.02.05.
Csak a kivégzési sorrendjükre tehetnek javaslatot, de Palkovics azt is felülírhatja
Az MTA intézetei bojkottálják a Palkovics-féle látszatpályázatokat, el se induljanak a létüket a politikától függővé tévő rendszerben – ezt akarja az akadémiai dolgozók meghatározó része. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az 5000 munkatárs egzisztenciális érdekeiről alig esik szó, de nem csak ez, az egész magyar tudomány jövője forog kockán. Alulról akarják kikényszeríteni, hogy az MTA vezetése álljon bele a konfliktusba, és ne engedjen a zsarolásnak.
(Forrás: index)
2019.02.05.
Angliában iskolai tantárgy lesz a mindfulness
Hamarosan 370 angliai iskolában vezetnek be új tantárgyat: kísérleti jelleggel a mindfulness is az oktatás része lesz – írja a New York Times.
A diákok szakemberek segítségével fognak elsajátítani relaxációs technikákat, légzőgyakorlatokat és hasonló módszereket, amelyek "segítenek szabályozni az érzelmeiket" – olvasható a kísérleti programot bejelentő brit kormányközleményben. A mindfulnesst indulatoktól sem mentes vita övezi, egyesek csodaszernek, mások kuruzslásnak tartják. Korábban mi is írtunk a módszer ellentmondásos tudományos megítéléséről, cikkünkre pedig a mindfulness két hazai szakértője válaszcikkben reagált.
(Forrás: index)
2019.02.05.
Ezért nélkülözhetetlen a szabad játék az iskolákban
A játéknak lényeges szerepe van a gyerekek testi, szociális, érzelmi és szellemi fejlődésében, ezért az iskolákból való száműzése a standardizált oktatás nagy tragédiája – véli a neves oktatási szakember, Ken Robinson. Peter Gray, a Boston College pszichológus kutatótanára a biológiai evolúció szemszögéből kutatja a játékot. Megállapítása szerint az embergyerek, ha más felelősség nem terheli, sokkal többet játszik más emlősök kicsinyeinél, és ebből nagy előnye származik. Néhány évvel ezelőtt olyan antropológusokkal készített interjúkat, akik a vadászó-gyűjtögető kultúrákat tanulmányozták. A tudósok fontosnak tartották elmondani, hogy ezekben a kultúrákban a gyerekek felügyelet nélkül játszhatnak egész nap.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.04.
Egy atlasz halálára
Szomorú szívvel tudatjuk minden érintettel, egykori és mostani diákokkal, tanárokkal, szülőkkel, térképet szeretőkkel, hogy 60 éves korában eltávozott körünkből a Cartographia Tankönykiadó Kft., leánykori nevén a Kartográfiai Vállalat középiskolai történelmi atlasza. Az 1959-ben született, a fejlődést mindig követő kiadvány jó erőben, egészségben, a jövőt tekintve komoly tervekkel tele hagyott itt minket. Halálát külső behatás, erőszak okozta. Először rendeleti úton kitiltották az érettségiről, majd törvénybe foglalták, hogy származása miatt nem kerülhet többet fel a tankönyvjegyzékre, így az iskolák számára elérhetősége a jövőben minimálisra csökken.
(Forrás: Történelemtanárok Egylete)
2019.02.04.
A 8K, avagy mit fejlesztenek egy jó iskolában?
A hagyományos tanterv különálló tantárgyakra épül, amelyeket magától értetődően fontosnak tartunk. A helyes kiindulópontnak viszont annak kellene lennie: mit kellene a tanulóknak tudniuk és mire kell képesnek lenniük - mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson, aki szerint az iskoláknak nyolc alapkompetenciát kellene fejleszteniük.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.04.
Kidobott évek
Az állam bezárhatta volna a lerongyolódott gettóiskolákat, sakkozhatott volna a körzetekkel, átszervezhette volna úgy az intézményhálózatot, hogy a végeredmény a közösségi húzóhatás érvényesülése legyen. Magyarán, hogy a kisebbséget mindenütt segítse, emelje a többség. De nem. A Fidesz-kormány a tankötelezettség leszállításával csak rontott a helyzeten, s ahelyett, hogy esélykiegyenlítésre használta volna az államosítást, beérte a saját ideológiája sulykolásával. Miközben minden iskolát belekényszerít a primitív állami egyentankönyvek kalodájába, és látványosan hagyja, hogy messiás szindrómás keresztény-konzervatív kutyaütők kavarjanak bele a tantervekbe, sűrű szempillaverdesés közben a bíróság előtt sipítozik, hogy neki nincs hatalma a rendszer fölött, hát hogyan is szólhatna bele az iskolák belügyeibe.
(Forrás: Népszava)
2019.02.04.
„Értsék meg a kutatók, hogy ki dirigál!” – az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint ezt üzeni a Palkovics-terv
Február 4-én hétfőn rendhagyó háttérbeszélgetést rendezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Humán Tudományok Kutató Házában a magát Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) nevező tömörülés. Az MTA kutatóhálózatának mintegy 5 ezer dolgozójából jelenleg közel 3 ezer kutatót, tudományos és adminisztratív munkatársat képviselő „alulról szerveződő mozgalom” január 24-én szakszervezeti alapokon jött létre abból a célból, hogy kiálljon az MTA egysége és a tudomány autonómiája mellett.
(Forrás: Qubit)
2019.02.03.
Egymásra ígérnek az iskolák
Horváth Péter információi szerint az államtitkárság dolgozik is egy olyan törvényjavaslaton, ami lehetőséget adna akár az igazgatóknak, hogy ilyen ösztönzőkön keresztül jutalmazzák a többet teljesítő pedagógusokat, ehhez azonban költségvetési forrásokra is szükség lenne. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet a következő években várható komoly pedagógus hiányra is. Ennek kezeléséhez szerinte elengedhetetlen, hogy a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülésüket egyaránt érezzék.
(Forrás: Magyar Idők)
2019.02.03.
Jöhet a BÖSZME: újra nekifutna a kormány a művész-egyetemek összevonásának
Ijedtséggel vegyes felháborodással fogadták a hírt december végén az öt hazai művészeti egyetemen, hogy a kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy (vagy adott esetben két) nagyobb konglomerátumba tömörítené a ma még önálló intézményeket.
A jelenlegi nekibuzdulás katalizátora a HVG információi szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az ötlet legnagyobb támogatója pedig maga Orbán Viktor, akinek köztudottan régi vesszőparipája, hogy Magyarországon elegendő lenne 10-12 (nagyobb) egyetem. Bár az előkészítés információink szerint annyira előrehaladott állapotban van, hogy a hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakon már be is nyújtanák a javaslatot.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.03.
Mit üzen a komplex instrukciós program a közoktatásnak? Knausz Imre előadása a XII. Miskolci Taní-tani Konferencián
Fontos tisztán látni, hogy nem kell ahhoz élvezni egy működési rendet, hogy ne akarjunk eltérni tőle. Teljesen lehetséges, hogy emberek rosszul érzik magukat egy rendszerben, és mégsem akarnak változást. Pontosan ez a helyzet a pedagógusokkal. A zárt kérdések kultúrája rengeteg kudarccal és frusztrációval jár, de ebbe a kultúrába szocializálódtunk bele. Minden más eljárás növelné a bizonytalanságot, és instabil helyzeteket eredményezne. Különösen fontos ebből a szempontból a már említett hatalmi összetevő: a nyitott kérdések kultúrája értelemszerűen együtt kell járjon azzal, hogy a tanulók nagyobb mértékben befolyásolják azt, hogy mi zajlik az órán. Ez viszont nem gondolható el anélkül, hogy az iskola pedagógiai kultúrája általában is a partneri viszonyok felé mozduljon el. A változás tehát akkor is „pokoli nehéz” volna, ha lenne ebbe az irányba mutató politikai akarat.
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.03.
Merjünk elhallgatni! Molnár Cecília Sarolta előadása a XII. Miskolci Taní-tani Konferencián.
Knausz Imre egyik tézise A találkozás kultúrája című cikke végén az, hogy „[h]a (...) hiszünk abban, hogy a hagyományos műveltség tömeges átörökítésére szükség van, akkor nincs más út, mint a találkozáson alapuló nevelés útja”. Én pedig amellett érveltem az elmúlt 15 percben, hogy a találkozáshoz meg kell tanulnunk elhallgatni és csöndben maradni. Ez tanárként – sok tényező miatt – nagy kihívást jelenthet. De bízom abban, hogy sikerülhet, ezért most elhallgatok
(Forrás: tani-tani online)
2019.02.03.
„Neked van anyukád?” Karácsony az árvaházban, ahol gyermeklelkeket mentenek az elképesztő nyomorból
A kárpátaljai árvaház, ahol gyermeklelkeket mentenek az elképesztő nyomorból. Munkatársunk karácsony előtt – amint az évről évre megteszi – útnak indult az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonba, hogy ezt-azt oda elvigyen. És hozzon is. Ezt a gyönyörű történetet többek között. Angyalcsempészek Nagydobronyban.
(Forrás: Magyar Hang)
2019.02.02.
Tanulni kéne, de képesek vagyunk-e jól tanítani
Egyre több kutatás próbálta meg összefoglalni, milyen készségek kellenek jelenlegi ismereteink szerint azoknak a feladatoknak az ellátásához, melyet 10-20 éves távlatban is emberek fognak végezni. Ezek egyrészt a digitális jellegűek, másrészt az elemző és kritikus gondolkozás képessége, a kreativitás, valamint olyan „soft skillek”, mint a kommunikációs készségek, az emocionális és interperszonális képességek. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematikai kompetenciák is alapvetőnek tűnnek ahhoz, hogy megkönnyítsék az alkalmazkodást. Ezek biztosításához azonban nem csak azt kellene átalakítani, amit az iskola tanít, hanem azt is, ahogyan.
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.01.
Mészáros feltőkésítése flottul ment, az oktatás reformja Orbánnak tizedannyira sem fontos
Bár a kormány szívesen hivatkozik arra, hogy egyre többet költ az oktatásra, a kérdés az, hogy jól költ-e. Az mindenféleképpen helyes irány, hogy az óvodáztatásra több megy, és azt kötelezővé teszik. Ugyanis „minél korábbi iskolázási szakaszba ruházunk be, annál nagyobb annak a hosszú távú megtérülése” – fogalmazott egyik előadásában Csapó Benő, hozzátéve: „hiába költenénk el a közoktatásra ugyanakkora összeget, mint Finnország, ha azt nem legalább olyan okosan tesszük, mint a finnek, a ráfordítások egy része kárba veszne”. A finn oktatás, és különösen a tanárok megbecsültsége valóban példaértékű lehet, de azt sem szabad elfelejteni, amit Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítója tartott fontosnak megemlíteni egy interjújában: „A finn iskolarendszerrel szoktak példálózni, csakhogy ott nem az oktatás ilyen, hanem a társadalom, amelynek az igénye szervesen jelenik meg az oktatásban.”
(Forrás: hvg.hu)
2019.02.01.
„Életközeli” matekórákat akar az új Nat
A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek. A Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán kedden megjelent bejegyzés szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”. Mindezt az úgynevezett „mag-kerettantervek” biztosítanák. (Ezek azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol).
(Forrás: Népszava)
